CMR fuvarlevél: mi van benne, és miért fontos a megbízónak?

Mikor kell CMR fuvarlevél, és hány példányban készül?

A CMR-egyezmény 1. cikke szerint az egyezmény minden olyan díj ellenében végzett közúti árufuvarozási szerződésre vonatkozik, amelyben az áru átvételének helye és a kiszolgáltatás helye két különböző országban van, és ezek közül legalább az egyik részes állam. Egy magyarországi felrakású, németországi vagy spanyolországi lerakású fuvar tehát tipikusan ilyen.

A 4. cikk szerint a fuvarszerződést a fuvarlevél igazolja. Fontos részlet, hogy ha a fuvarlevél hiányzik, hibás vagy elveszik, a szerződés ettől még érvényes marad, és az egyezmény szabályai ilyenkor is vonatkoznak rá. A fuvarlevél tehát nem a szerződés feltétele, hanem a legfontosabb bizonyítéka.

Az 5. cikk szerint a fuvarlevél három eredeti példányban készül, és a feladó és a fuvarozó is aláírja. Az első példány a feladónál marad, a második az áruval együtt utazik a címzetthez, a harmadikat a fuvarozó tartja meg. Ha az árut több járműre kell rakni, vagy különböző fajtájú, illetve külön tételekre bontott áruról van szó, a feladó vagy a fuvarozó kérheti, hogy járművenként vagy tételenként külön fuvarlevél készüljön.

Megbízóként érdemes az első példányt gondosan megőrizni, ennek okát lent, a rendelkezési jognál részletezzük.

A CMR-egyezményhez 2008-ban kiegészítő jegyzőkönyv készült az elektronikus fuvarlevélről (e-CMR). Az ENSZ Szerződésgyűjteménye szerint Magyarország 2024. augusztus 28-án, Németország 2022. január 5-én, Spanyolország 2011. május 11-én csatlakozott hozzá. Az uniós elektronikus fuvarinformációs szabályokról az eFTI-rendeletről szóló cikkünkben olvashat.

Mi kerül a fuvarlevélbe?

A 6. cikk sorolja fel a kötelező adatokat. Ezek közül a legfontosabbak:

• a fuvarlevél kiállításának helye és kelte,
• a feladó, a fuvarozó és a címzett neve és címe,
• az áru átvételének helye és ideje, valamint a kiszolgáltatás helye,
• az áru szokásos megnevezése és csomagolási módja, veszélyes árunál az általánosan elismert megnevezése,
• a darabszám, a jelek és a számok,
• a bruttó tömeg vagy más módon kifejezett mennyiség,
• a vámkezeléshez és más hatósági eljáráshoz szükséges utasítások,
• az a kikötés, hogy a fuvarozásra az egyezmény rendelkezései vonatkoznak.

Ha szükséges, további adatok is bekerülnek, például az átrakás tilalma, az áru értékének bevallása, a biztosításra vonatkozó utasítás, a megállapodott fuvarozási határidő vagy a fuvarozónak átadott okmányok jegyzéke. A felek bármilyen más, hasznosnak tartott adatot is beírhatnak.

Ki felel a pontatlan adatokért?

A 7. cikk szerint a feladó felel azokért a költségekért és károkért, amelyek a fuvarozót az általa megadott adatok pontatlansága vagy hiányossága miatt érik. Ide tartozik többek között a címzett, az áru megnevezése, a darabszám, a bruttó tömeg és a hatósági eljáráshoz szükséges utasítások. Ha a feladó kérésére a fuvarozó írja be ezeket az adatokat, az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy a feladó nevében tette.

Ezért fontos, hogy az ajánlatkéréskor megadott adatok egyezzenek azzal, ami a rámpán áll. Az előkészítésről a rakomány előkészítéséről szóló cikkünkben írtunk részletesen.

Fenntartás: mit jelent, ha a sofőr beír valamit?

A 8. cikk szerint a fuvarozó átvételkor ellenőrzi a darabszámot, a jeleket és a számokat, valamint az áru és a csomagolás külső állapotát. Ha ezt nem tudja ésszerűen ellenőrizni, vagy hibát lát, indokolással ellátott fenntartást ír a fuvarlevélbe. A fenntartás a feladót csak akkor köti, ha ezt a fuvarlevélben kifejezetten elfogadta. A feladó azt is kérheti, hogy a fuvarozó ellenőrizze a bruttó tömeget vagy a csomagok tartalmát, ennek költségét a fuvarozó felszámíthatja.

A 9. cikk szerint ha a fuvarlevélben nincs fenntartás, az ellenkező bizonyításáig azt kell vélelmezni, hogy az áru és a csomagolás átvételkor jó állapotban volt, és a darabszám megegyezett a fuvarlevéllel. Ez mindkét félnek fontos bizonyíték.

Az első példány, a rendelkezési jog és az átvétel

A 12. cikk szerint a feladó rendelkezhet az áruval: kérheti például, hogy a fuvarozó állítsa meg az árut útközben, változtassa meg a kiszolgáltatás helyét, vagy más címzettnek adja ki. Ehhez az első példányt kell felmutatnia, rajta az új utasításokkal. A rendelkezési jog megszűnik, amikor a második példányt átadják a címzettnek. A 13. cikk szerint a címzett a rendeltetési helyen átvételi elismervény ellenében kérheti a második példányt és az árut.

A 30. cikk a kiszolgáltatásra vonatkozik: a látható kárt legkésőbb az átvételkor, a nem látható kárt hét napon belül, a vasárnapokat és munkaszüneti napokat nem számítva, írásban kell jelezni a fuvarozónak.

Példa a gyakorlatból

Vegyünk egy elképzelt gyártót, amely raklapos árut küld ponyvás szerelvénnyel egy németországi vevőnek. Felrakáskor a sofőr megszámolja a raklapokat, és észreveszi, hogy az egyiken szakadt a fólia. Még az aláírás előtt szól, a feladó a rámpán újrafóliázza a raklapot, így nem kell fenntartást írni, és a fuvarlevél tiszta marad. Ha a hiba megmaradt volna, a sofőr indokolással beírta volna a fuvarlevélbe.

Útközben kiderül, hogy a vevő egy másik raktárba kéri az árut. A gyártó az első példány birtokában, az új címmel ellátva adhat utasítást, amíg a második példányt nem adták át a címzettnek. A szerelvény választásáról a ponyvás, MEGA és hűtős szerelvényt összehasonlító cikkünkben írtunk.

Ha nemzetközi fuvart tervez, ajánlatkéréskor érdemes a fuvarlevélhez szükséges adatokat is egyszerre megadni.